Jensen gitárhangszórók - hogyan értelmezzük az adatlapokban közölt méréseket
A hangszórós mérések egyik legnagyobb problémája a mérőhelyiségben keletkező hangvisszaverődések és a hangdoboz (előlap) diffrakciós hatásainak kiszűrése. Ideális mérési elrendezés az lenne, ha a hangszórót egy végtelen nagy falba építenénk, a hangszóró pedig egy ideális (reflexió mentes) féltérbe sugározna.
A hangdobozok éleinél elhajlás (diffrakció) történik, ami a hangszóró átvitelében is megjelenik. Nyitott hangfalaknál ("open baffle") az akusztikai rövidzár jelensége is megfigyelhető, valamint az átvitelük is göröngyösebb, mint a zárt dobozoké.
Másik problémát a standard mérési módszerek nagy választéka jelenti, ami miatt legtöbbször nehéz összehasonlítani a különböző gyártók adatlapi görbéit. Egyesek IEC lapos méréseket közölnek, más gyártók pedig olyan sajátos mérési elrendezéseket teremtenek, amelyek közelebb állnak a végtelen lapos mérési helyzethez. Egy hangszóró mélytartománybeli viselkedését legpontosabban a hangszóró Thiele-Small paraméterei jellemzik. A Thiele-Small paraméterek birtokában egy doboz méretező program segítségével a hangszóró átvitele kiszámítható egy bizonyos frekvenciáig (12"-os hangszórónál kb. 500 Hz-ig).
Jensen gitárhangszórók adatlapjaiban található frekvenciaátviteli mérések IEC mérőlap segítségével készülnek. A közölt átviteli görbék tartalmazzák a mérőlap (az élek és a mélytartományban jelentkező akusztikai rövidzár) módosító hatásait is, azaz ha látni szeretnénk a hangszóró valódi átvitelét, akkor a mérésből el kell távolítani a mérőlap hatását.
A mérőlap átvitelét Edge programmal modelleztem. A mikrofon távolságát 1 méterre, a hangszóró átmérőjét pedig 240 mm-re állítottam. Végül a kapott görbéket összevetettem dobozméretező programokkal generált görbékkel (200 Hz és 500 Hz között, a hangszóró számára a végtelen fal nyílván más terhelést/csillapítást jelent rezonanciafrekvencián, mint az IEC mérőlap). A kétféle szimuláció között a különbség 1,5 dB-nél kisebbre adódott.