Általánosságban a mérésekről, alapelvekről...


Bár úgy tűnik, hogy a hifi „objektív” és „szubjektív” táborra oszlik, ez a fajta ábrázolás túlságosan leegyszerűsítő és félrevezető. A szubjektivizmus a hangreprodukció, mérések és a tudomány működésének téves értelmezésére épített hitrendszer. Ezzel szemben az objektív oldal kevésbé egységes, bizonyos formái jobbak, mások rosszabbak.

A szubjektív tesztelés és a "szubjektivizmus" nem ugyanazt jelenti. Szubjektivizmus nem más, mint szubjektív tesztmódszerek használata a világ objektív megértése nélkül. Ezzel szemben a szubjektív megközelítés (szubjektív tesztelés) egy módszer, és mint minden módszer, ezt is lehet helyesen vagy helytelenül használni, bár megbízhatósága meglehetősen korlátozott (amikor a hallható különbségek kicsik, a módszer megbízhatatlan). Van azonban valami nagyon fontos, amit sem a szubjektív tesztelés, sem az objektív vakteszt nem tud nyújtani: az erősítők, hangszórók, formátumok vagy az emberi hallás működésének megértése. Továbbá nincs olyan ember a Földön, aki egyáltalán ne alkalmazná a szubjektív tesztelést.

Az objektív (modelleken és méréseken alapuló, tesztekkel kiegészített) megközelítésnek is megvannak a buktatói. Tipikus hibák:

A vakteszt csak egyetlen problémára jelent megoldást: kiküszöböli az észlelésből fakadó önbecsapás lehetőségét. A vakteszt ugyanakkor nem nyújt megoldást arra, hogyan lehet elkerülni a téves pozitív eredményeket, illetve a korreláció önmagában még nem jelent oksági kapcsolatot. A tesztek kizárólagos alkalmazása tévhitek mellett felületes tudáshoz vezethet.

Szaktudás nélküli tesztelés (lehet szubjektív teszt, vagy objektív vakteszt) talán egyik legnagyobb buktatója, hogy legfeljebb csak a hangzásról tudunk véleményt alkotni, ugyanakkor a technológiával kapcsolatban egyértelmű következtetést levonni nem tudunk.

Egy mérési módszer akkor tekinthető valódi mérésnek az audió területén, ha összhangban áll azzal, amit hallunk. A mérés azonban csak az érem egyik oldala, az alapvető kérdés nem az, hogyan kell mérni, hanem hogyan lehet modellezni az emberi hallást, hangszórókat, erősítőket (vagy akár a hangszereket, hangfelvétel folyamatát), és hogyan lehet ebből a tudásból méréseket alkotni.

A helyes mérés három alappillére:

Helyes, érzékeléssel és a rendszer működésével összefüggő méréseket csak a fentiek figyelembevételével lehet felépíteni.

Visszatérve a szubjektivizmusra... Hallásunk és a hozzá kapcsolódó memóriánk kommunikációra és túlélésre fejlődött ki, nem pedig erősítők vagy kábelek tesztelésére. Ha összehasonlítjuk a hallást és a látást, akkor egyből feltűnik, hogy a fül analitikai képessége sokkal korlátozottabb, mint a látás analitikai képessége. Egy kisebb részletet egy képen teljesen el tudunk választani a kép többi részétől, ugyanakkor ilyenfajta elemzésre a fül nem képes. A hallás analitikai és fókuszáló képessége tehát korlátozott. Ha azt is hozzátesszük, hogy az emberek vizuális lények, ami azt jelenti, hogy egy jelenség megértéséhez szükségünk van az adott jelenség vizuális megjelenítésére, nem meglepő, hogy a hifi ennyire szubjektív lett...

Horváth Csaba





Vissza a főoldalra