Alsó kategóriás hifi fejhallgatók a múltból: mit kezdjünk velük?
Panasonic RP-HT710 és Sennheiser HD 419 fejhallgató mérése. Mert amire vágysz és amit kapsz, az két különböző dolog...
2025.02.15.
Két "alsó kategóriás", boltokban már nem kapható fejhallgató mérése következik. A cikk nem ajánló, inkább útmutató vagy példa minőségi zenehallgatásra szinte alkalmatlan, ugyanakkor egy minimális szintet mégis súroló fejhallgatók megmentésére és használhatóvá tételére.
Nagy méretű fejhallgatóknál ("over-ear" típusú fejhallgatóknál) a drága műfejes mérések helyett jóval egyszerűbb, ún. flat-plate méréseket is alkalmazhatunk (sima lapos mérés, mérőlapos mérés). A mérőrendszer nem más, mint egy doboz (ami a fejünket helyettesíti) és egy elektrét mikrofonkapszula. Doboz helyett két párhuzamosan rögzített lapot is alkalmazhatunk. Ezzel a módszerrel a hangszóró átvitelét mérjük, ami elfogadható nagy méretű fejhallgatóknál.
A módszer egyik hátránya, hogy mérés alatt a fejhallgató fülpárnája jobban illeszkedik a mérőlapra, mint normál használatkor, ezért a mélytartomány pontos mérésére alkalmatlan. A sima lapos mérést érdemes kiegészíteni egy szilikon füles méréssel.
A korrekciós görbét megkapjuk, ha a referenciagörbéből kivonjuk a frekvenciaválaszt (ez egyszerű, mert 150 Hz felett elég tükrözni a frekvenciaválaszt a 0 dB-s tengelyre). Általában az átviteli hibákat egy egyszerű hangszínszabályzóval (bass-mid-treble) képtelenség korrigálni, tehát egy parametrikus equalizerre vagy egy minimum 15 csatornás equalizerre szükségünk lesz. (Voicemeeter - EQ, mixer és +12 dB master level Windows-ra.)
Végül egy fontos szabály. EQ-s korrigálásnál lehetőleg kerüljük a 6 decibelnél nagyobb kiemelést, főleg 100 Hz alatt, mivel nagy hangerőnél jelentős torzításhoz vezethet. Ha 6 dB-nél többet kell erősítéssel korrigálni, akkor érdemes más megoldást keresni.
Panasonic RP-HT710
Kíváncsi lennék arra, hogy vajon hány darab jó állapotú Panasonic RP-HT710 található még hazánkban. Valamikor 2005 környékén nagy sláger volt ez fejhallgató, jó ár-érték arányú, viszont a hangja... Mélyhangokkal nem kápráztat el minket, a magastartomány pedig túlságosan hangsúlyos. Korrekciós EQ nélkül nem jó hallgatni. Ugyanakkor az alkatrészek minőségére és a kényelemre nem lehet panaszunk, valamint a nagy érzékenységnek köszönhetően könnyen használható bármilyen fejhallgató kimenetről (alap 1 VRMS kimenet bőven elég). A két oldal között azonban elég nagy (2 decibel) eltérés mérhető, tehát a balance potira is szükségünk lesz.
Eléggé hepehupás a frekvenciaválasz, ugyanakkor nem sokkal rosszabb, mint némely felkapott fejhallgató átvitele az ötvenezer és százezer forint közötti árkategóriában (példa: Grado SR125i flat-plate mérése a diyaudioheaven oldalon).
A fejhallgató érdekessége az "angled driver", ami azt jelenti, hogy a hangszóró ferdén helyezkedik el a fejhallgatóban. Ilyen megoldást csak jóval drágább fejhallgatóknál alkalmaznak. Hatása minimális.
Sennheiser HD 419
Összességében hasonlókat lehet elmondani a HD 419-ről. A HD 419 a Sennheiser "HD 4x9" sorozatának legolcsóbb tagja (a sorozat a HD 429, HD 439 és HD 449 típusokkal folytatódik).
A fejhallgató mélytartománya az RP-HT710-hez képest valamivel artikuláltabb, ugyanakkor érzékenysége kicsit alacsonyabb és nagy hangerőnél 100 Hz alatt érezhetően torzít. (A Cápát nagy hangerőnél már nem bírja a hangszóró.) Bár az RP-HT710 gyengébb mélytartománnyal rendelkezik, viszont nem torzít és a füles is kicsit kényelmesebb.
Itt bizony vissza kell fogni a magasakat. 4 kHz és 5 kHz közötti beszakadással nem kell foglalkozni, két okból. Egyrészt egy ilyen keskenysávú hiba alig hallható, másfelől a szilikon füles mérésből hiányzik a beszakadás (az ábrán ez nem látszik, mivel a szilikon füles mérés csak 300 Hz-ig látható).
Persze egy jó (beállított) fejhallgatóhoz valamilyen zene sem árt:
Horváth Csaba
Kapcsolódó cikkek:
SINAD / THD+N mérése, határértékei
Hangszóró direktivitás modellezése
